Halloween 2.

Dublin

Idei utolsó marathonunk (és repülőutunk...) Dublinba vezetett. Élhető, klassz kis város!

Bár először jól bőrigáztunk. Úgy istenigazából!

Majd sétáltunk a napsütésben:

Elmentünk Írország legrégebbi kocsmájába (apával):

Megnéztünk Európa legmagasabb szobrát:

Majd a híres Guinness Sörfőzdét:

Dávidot nem lehett levakarni az alapítólevélről... (Valószínűleg a klassz alsó világítás izgatta...)

A katedrálist lovaskocsiból láthattuk:

De persze a nap fénypontját a viaszfigurák jelentették a WAX múzeumban. El lehett csenni Teletubbi rollerjét:

És a nagy kedvenc!!! "Bob the builder..."! Hát persze, hogy a szerelőfiú!

Halloween

A teniszklubba is beköszöntött a Halloween.

Mi először beöltöztünk az alkalomhoz illően:

Majd táncoltunk kifulladásig:

Dávid pedig közben bezsebelte a "legvagányabb kissrácnak" járó érmet (ott lóg a nyakában...):

Hamar kezdi...

Dávid és mama játszanak.

Mama: "Dávid, ezt a kirakót már régen raktad ki."
Dávid: " Dávid most nem dolgozik!"

A lányok és az ékszerek

Dávid szívesen aggatja magára a lakásban fellelhető nyakláncokat, karkötőket... Anyát sokszor biztatja, hogy vegyen fel csörgős fülbevalót. A nyakláncban és karkötőben tündőklő fiúval mindig megbeszéljük, hogy ez lányos dolog, inkább aggassuk anyára... Ez általában beválik.
"Dávid fiú", "Emily lány" (a szomszéd kislány), már lassan szállóigévé válik nálunk.

Nem véletlenül bizonytalanította el Dávidot a lenti ellentmondás.

Egyik este az ágyban feküdtünk, amikor Dávid hirtelen felismerésében megszólalt:
"Apa fiú. Apának gyűrűje van!!??"
Meg se tudtunk szólalni...

Ez irígység???

Dávid szaval:

"Csiga-biga, gyele ki,
ég a házi ideki.
Kapsz tejet, vajat...
Nem kapsz!"

... és ez mindig így végződik ... :)

"Bele! Bele!"

Dáviddal ismét járunk úszni. Ez amolyan hétvégi családi programmá nőtte ki magát. Dávid különösen élvezi, hogy ilyenkor apával mókázhat.

Úgy látszik, egy jó kis úszásra bárhol és bármikor nyitott a kölyök. Minap talált egy nyilvános medencét, és máris nekivetkőzött...

Gatya le:
"Bele! Bele!":

Végül apa meggyőzte, hogy túl hideg van ehhez..., és beígért egy szombati úszást:

Nessie

Futás és a fiúk

Sportos (és esős) hétvégénk volt. Endre a Lochness Marathont teljesítette, míg Dávid a Nessie Wee futamot! Én csak gratulálni tudok nekik. :)

Nem volt egyszerű menet. 2.5 órán keresztül zuhogott az eső, majd hét ágra sütött a nap, lehetet fel-le öltözni-vetkőzni. De apa ismét megoldotta, végül pedig Dáviddal futott át a célvonalon.
Apa és fia a finishben:


Az érmesek:

Dávid teljesítette első 400 méteres futamát a "5 év alattiak" korcsoportban. Anyával kézenfogva. Gondoltuk, alulról fogjuk súrolni a korhatárt, de hát volt aki babakocsiban nyomta... Nem lehet elég korán kezdeni!

Volt itt minden a célban, ami a nagyoknak is kijárt - érem, banán, ásványvíz: